9.- A Thallios (Le Thallios)
A leírás spoilert tartalmaz!
Hőseink a vulkán alatti barlangban felfedeznek egy piramist, annak a tetejében víz, a vízben meg egy orichacon gömb, legalábbis csak a teteje látszik ki a vízből. Mint a mesében: biztosan abban lesz az óriás szíve, vagy ereje... A gömb őrzői is támadásba lendülnek, azaz az ott sertepertélő rákok hirtelen megvadulnak és a gömböt tanulmányozó társaság felé kezdenek rohanni. Mire azok észbe kapnak, már körül vannak véve 1- 3 méteres csattogó ollójú rákokkal. Jobb ötletük nem lévén mindenki a gömb tetején keres menedéket, onnan próbálják visszaverni az állatokat. Szerencsére észreveszik, hogy a gömb üreges, és találnak is bejáratot a belsejébe, mielőtt a feldühödött rákok apró cafatokra aprítanák őket. A gömb belsejében kiderül, hogy nincs ott semmilyen mesebeli óriás semmilyen porcikája, van viszont egy irányítófülke, ami naggyon hasonlít a hajdani Solaris (R.I.P.) vezérlőjére. Szerencsére ezúttal sehol egy piros kar* a láthatáron... Tao neki is áll tüstént végigtaperolni az irányítópanelt, de közben eszébe jut megint, milyen gyalázatos módon átverték, úgyhogy inkább félrevonul kidühöngeni magát. Helyette Mendoza folytatja a keresgélést, hogyan lehetne valamit kezdeni ezzel a masinával, és meg is találja a kulcs helyét. Először senkinek se esik le, mi az, és hogy került oda, végül Zia csak kitalálja, hogy ja, oda kell tenni A KULCS-ot, ami miatt majdnem otthagyták a fogukat, több ízben is. Amint a kulcs a helyére kerül, a masina is elindul. Ami nem más, mint egy tengerelattjáró, ami rádaásul tengeri fecske, avagy kék sárkány, avagy kék tengeri csiga (Glaucus Atlanticus) formájú. Még neve is van, a tetejére volt írva: Thallios.
A sárga tengeralattjáró tehát megmutatja hőseinknek a tenger alját, amit mi is megcsodálhatunk, ugyanolyan szépséges jelenetek keretében, mint amikor a Sárga Sárkány tüze megmutatta az utat... Mendoza rögtön meg is ragadja az előbukkanó kormányt, valahogy ezt nagyobb lelkesedéssel kormányozza, mint a Kondort (de bezzeg most nem löki a rizsát, hogy "ezt csak a kiválasztottak tudják vezetni, bla-bla-bla"... Még a végén kiderül -spoiler veszély!-, hogy mezei muglik is simán bejuthatnak bárhová és tudnak kezelni bármit a megfelelő eszközökkel). Egy időre Tao is megfeledkezik a bánatáról és ő is csodálja a mélytengeri világot, majd egy csapat medúzát megpillantva visszakap egy hasonlóan ízetlen viccet Sanchótól, amilyet ő sütött el anno, a Buddha Bendőjénél. Majd megkaparintja a Thallios kormányát, de nem sokáig élvezheti a vezetést, mert az hirtelen önállósítja magát, és megindul a vakvilágba. Hőseink azonban nem aggódnak, már rutinosak ebben: ha a gép menni akar, hagyni kell, mert valami nyomot talált az újabb Aranyvároshoz.
A Thallios hosszas úszkálás után megérkezik egy rakás romhoz. Hőseink már éppen kezdenének kétségbe esni, hogy összedőlt az Aranyváros, ám a kockakövek hirtelen mozogni kezdenek, szétnyílnak, és végre megláthatják -nem, nem az Abszol-utat!- a harmadik, eddigi legszebb Aranyvárost.
A Thallios beúszik a dokkba, majd miután a vizet kiszivattyúzza valami gépezet a folyosóról, a tengeralattjáró leplattyan a padlóra, és hőseink kiszállnak szétnézni. Rögtön szemükbe ötlik egy Leviathan szobor, mellette egy sellővel, amely egy fehér kristálygömböt tart a kezében. Kiderül, hogy az a gömb vonzza a Thallios kulcsát, azaz Shimazu ex-tsubáját. A szobor alján még a város neve is ott van: Sundagatt. Tao, miután felolvassa, a keserű emlékek hatására inkább visszavonul a Thalliosba kisírni magát, a többiek pedig elindulnak felfedezni Sundagattot.
Van is bőven látnivaló, már maga a tény, hogy olyan az egész, mintha egy óriási buborékban lennének a víz alatt. Láthatunk szobrokat orichalconból és- vízből. Valamint némelyik vízesésnek van olyan tulajdonsága, hogy nem áztatja el, aki belemegy. Hőseink elérik a bemutatótermet, középen egy hatalmas orichalcon kockával. Sancho és Pedro rögtön meg is piszkálják, mire a nagy kocka felbomlik sok apróbb kockára, amiket a két jómadár el is kezd felszedegetni... bár nem igazán világos, mit akarnak kezdeni velük, hiszen az orichalcon nincs kereskedelmi forgalomban. A kocka mögött pedig egy pódium, rajta vagy hatvan aranykorona. Nosza, Esteban fel is próbálja az egyiket, mire a sok kis kocka, kiszabadulva Sancho és Pedro markából, lebegni kezd a korona viselője körül...
Hát, most ennyi.
Folyt. köv.
Következő rész>

*A piros kar volt a Solaris önmegsemmisítője. Csak gondoltam, hátha valaki nem emlékszik rá.
|